Nyomtatás
 
A
VIVART

Budaörsi Zeneművész Egyesület

DOKUMENTUMAI

I.

AZ EGYSÉGES SZERKEZETŰ ALAPSZABÁLY

 

*Praeambulum

 

A jelen alapszabályt elfogadó személyek azon indíttatástól vezetve, hogy létrehozzák és működtessék a VIVART Egyesület tagjainak önkéntes és szabad elhatározáson alapuló, társadalmi úton szervezett, demokratikus alapelveken nyugvó, önkormányzattal rendelkező, művészeti-szakmai feladatok ellátásához segítséget nyújtó egyesületét, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény – továbbiakban: Ectv. - rendelkezéseinek keretei között az alábbiakban állapítják meg az Egyesület jogállására, céljára, feladatára, szervezetére és működésére, képviseletére, valamint gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat.

 

*1. § Általános rendelkezések

 

1) Az Egyesület neve:          VIVART Budaörsi Zeneművész Egyesület   

angolul:                                  VIVART Budaörs Music-Art  Association

Az Egyesület rövid neve:     VIVART Egyesület

2) Az Egyesület székhelye: 2040 Budaörs Öntő utca 24.

*3) Az Egyesület jogi személy és közhasznú jogállású szervezet.

 

*2. § Az Egyesület céljai és feladatai

 

*1)Az Egyesület elsődleges feladata a VIVART Budaörsi Sinfonietta művészi munkájának elősegítése, a kitűzött produkciók művészeti, technikai és anyagi megvalósíthatóságának támogatása. Ezen belül:

a)     A tagság színvonalas művészi munkájának elősegítése, a művészi hagyományok ápolása, a múlt értékeinek tolmácsolása, valamint a legfrissebb hazai és külföldi alkotások javának átadása érdekében.

b)     A tagok művészi-szakmai képzésének és továbbképzésének elősegítése annak érdekében, hogy a tagság művészi alkotómunkája a magyarországi kulturális élet egyik mértékadó műhelyévé váljon, a nemzetközi művészeti életben pedig Magyarországnak az eddig kivívott tekintélyéhez méltó képviselője legyen.

c)     Közreműködés a tagok alkotómunkájához és magas szintű művészi-szakmai feladatellátásához nélkülözhetetlen anyagi-technikai feltételek megteremtésében.

d)     A magyar és a külföldi zene értékeinek felkutatásában való közreműködés.

e)     Előadások, koncertek, kiállítások, tanfolyamok, és zenei táborok szervezése és rendezése a magyar és a külföldi művészeti alkotások ismertté tétele és azok magas szintű előadása érdekében.

f)       Dokumentációk, kották és egyéb – a tagok művészi munkáját segítő – írásművek gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, dokumentációtár kialakítása.

g)     Nemzetközi zenei kapcsolatok ápolása kölcsönösségi megállapodások keretében, a társszervezetekkel való közvetlen együttműködés szervezése.

h)     Művészeti propaganda- és szervezőmunka ellátása a tagság és a VIVART Budaörsi Sinfonietta művészi munkájának elősegítése és anyagi támogatottsága érdekében.

 

*2) Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

·        tudományos tevékenység, kutatás 

·        nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, a jövő koncertlátogató közönségének kinevelése

·        kulturális tevékenység

·        kulturális örökség megóvása

·        a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

·        közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások

 

A fenti közhasznú tevékenységeket az egyesület az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:

-         közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása

-         művészeti alkotómunka feltételeinek javítása

-         művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése

Fenti közfeladatok teljesítését a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX tv. 121. § a)-c) pontjai írják elő.

 

-         előadó-művészeti tevékenység feltételeinek megteremtése  

Fenti közfeladat teljesítését az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. tv. 3. § (1) bekezdés írja elő.

 

-         a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme

Fenti közfeladat teljesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. § (4) bek. írja elő.     

-          

-         nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése

Fenti közfeladat teljesítését a nemzetiségek jogállásáról szóló 2011. évi CLXXIX. tv. 2. § a)-d) pontjai írják elő.  

  

*3)  Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez; gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

 

*4) Az Egyesület jogi személy, amelyet elnöke önállóan képvisel.

 

*5) Az Egyesület működési területe: Magyarország.

 

*3.§ Az Egyesület tagsága

 

1) Az Egyesületnek rendes és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

 

*2) Az Egyesület rendes tagja, lehet az a természetes személy, aki az Egyesület művészi munkájában rendszeresen, bármilyen szerződéses kapcsolat keretében (munkaviszony, megbízási viszony, ösztöndíjas viszony stb.) részt vesz, vagy támogatja az Egyesület célkitűzéseit és tagságával a célok megvalósítását kívánja elősegíteni, valamint:

·        felvételét kéri az Egyesületbe;

·        az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el;

·        a tagdíj befizetését vállalja.

 

3) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, aki az elnökség felkérése alapján vállalja az Egyesület támogatását céljai elérésében, és az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

 

*4) Belépés az Egyesületbe rendes tagként az Egyesület elnökségéhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik.

·        Felvétele titkos szavazás útján a tagság minősített többségének támogatása mellett történik.

·        Az elnökség a felvett tagot köteles a tagnyilvántartásba bejegyezni.

·        Belépés az Egyesületbe tiszteletbeli tagként az Egyesület elnökségéhez intézett – felkérésen alapuló – elfogadó nyilatkozattal történik, mely alapján az elnökség a belépőnek a „tiszteletbeli tag" címet adományozza.

·        Az elnökség a tiszteletbeli tagot e minőségének megjelölésével köteles a tagnyilvántartásba bejegyezni.

5) A tagsági viszony megszűnik:

·        kilépéssel,

·        kizárással,

·        tiszteletbeli tag esetén a cím megvonásával,

·        elhalálozással.

 

6) Kilépéssel szűnik meg a tagsági jogviszony, ha a tag ezt az el­nökségnek – a kilépés előtt 15 nappal – írásban bejelenti.

 

7) Kizárással szűnik meg a tagsági jogviszony, ha az elnökség két­harmados titkos szavazás eredményeképpen ezt kimondja.

A tag akkor zárható ki, ha ismételten és súlyosan szembehelyezkedik az egyesület alapelveivel, határozataival, illetve a tagsági díj megfizetésével hat hónapon át – felhívás ellenére – elmarad.

A kizárást kimondó elnökségi határozat ellen a tag a határozat kézhezvételét követő harminc napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez fellebbezhet.

 

8) A tagsági jogviszony megszűnését az elnökség köteles bejegyezni a tagnyilvántartásban.

 

*4.§  Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei

 

*1)Az Egyesület rendes tagjának jogai:

·        részt venni az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;

·        választhat és – ha megfelel az Ectv. és Ptk. rendelkezéseinek – választható az Egyesület szerveibe;

·        a közgyűlés és elnökségi ülés összehívására, illetve napirend­jére javaslatot tenni;

·        a közgyűlést és az Egyesület elnökségét javaslatokkal, kezde­ményezésekkel megkeresni;

·        az Egyesület közgyűlésére előterjesztett javaslatok megvitatásában, a határozatok és ajánlások meghozatalában szavazati joggal részt venni;

·        a tisztségviselők funkcióból való visszahívását kezdeményezni;

·        az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

           

2)Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

·        az Egyesület célját támogatni és munkájában részt venni;

·        az Egyesület Alapszabályát és az egyesületi ülések határozatait megtartani, ajánlásait figyelembe venni;

·        az etikai normákat megtartani;

·        az éves tagdíjat befizetni.

 

3) Az Egyesület tiszteletbeli tagjának joga tanácskozási joggal részt venni a közgyűlésen, és meghívottként részt venni az elnökség ülésein, kötelessége az Egyesületet céljai elérésében támogatni.

 

*5. § Az Egyesület szervezete

 

Az Egyesület szervei:

·        a közgyűlés;

·        az elnökség;

·        a felügyelő bizottság (FEB).

 

*I. A közgyűlés

*1) A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, amely a tagok összességéből áll. Az Egyesület közgyűlése nyilvános.

 

*2) Közgyűlést évente legalább egy alkalommal – március 1. és május 31. között – kell tartani.

·        A közgyűlést az elnökség hívja össze.

·        Köteles az elnökség 15 napon belül rendkívüli közgyűlést összehívni, ha a tagok egyharmada ezt – az ok és a cél megjelölésével – írásban indítványozza, valamint a felügyelő bizottság felhívása esetén, továbbá, ha az elnökség tagjainak száma öt, a felügyelő bizottság tagjainak száma három fő alá csökken, továbbá rendkívüli közgyűlést kell megtartani az esetben is, ha azt a bíróság elrendeli.

·        A közgyűlésre szóló meghívót, amely tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját és napirendjét, legalább a közgyűlés napja előtt nyolc nappal kell a tagok részére igazolható módon kézbesíteni.

·        Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek, kivéve azt az esetet, amikor a közgyűlésen minden tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a napirend megtárgyalásához.

·        A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok legalább kétharmada jelen van.

·        A közgyűlést meg lehet hirdetni úgy is, hogy amennyiben az összehívott közgyűlés határozatképtelen, akkor az eredeti közgyűlés napját követő 15 napon belül megismételt közgyűlés tartható úgy, hogy az csak az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban, - viszont azokban a megjelentek számára tekintet nélkül - határozatképes.

 

*3) A közgyűlés a tagok sorából a közgyűlés megkezdése előtt levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt, és 2 hitelesítő tagot választ, akik a jegyzőkövet aláírásukkal látják el.

 

*4) A közgyűlésen minden rendes tagnak egy szavazata van.

 

*5) A közgyűlés a 7. és 8. pontokban írt kivételektől eltekintve határozatait nyílt szavazással, a szavazásra jogosult jelenlévők által leadott szavazatok egyszerű többségével hozza.

 

      *6) Kétharmados többség szükséges:

·        az Alapszabály megállapításához és módosításához;

az elnökség éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésének elfogadásához;

·        az éves költségvetés meghatározásához,

·        az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének a kimondásához;

·        az Egyesület feloszlásának kimondásához.

 

*7) Titkos szavazás és kétharmados többség szükséges:

·        az elnökség, az elnök, a társelnök (mint elnökhelyettes), a művészeti vezető (mint elnökhelyettes) és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásához és visszahívásához;

·        új tag felvételéhez

·        a tag kizárása elleni fellebbezés elfogadása, vagy elutasítása tárgyában

 

*8) Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnöke dönt.

 

*9) A közgyűlés hatásköre:

·        az Egyesület Alapszabályának megállapítása és módosítása;

·        az éves költségvetés meghatározása, elfogadása;

·        az elnökség éves beszámolójának és közhasznúsági jelentésének elfogadása és a következő évi munkaterv jóváhagyása;

·        az éves számviteli beszámoló jóváhagyása,

·        az Egyesület elnökségének, felügyelő bizottságának megválasztása és visszahívása;

·        a tagok érdekeit jelentősen befolyásoló ajánlások és állásfoglalások elfogadása

·        fellebbezés esetén döntés a tag kizárása tárgyában;

·        döntés az Egyesület megszűnéséről, valamint más egyesülettel való egyesüléséről;

·        az Egyesület vagyonának felosztása az Egyesület megszűnésekor.

 

*10.) A jelen Alapszabályban a tagság felhatalmazza az Elnökséget arra, hogy az Ectv. 37. § (3) bekezdésének megfelelően hozzon létre egy belső szabályzatot, ami rendelkezik:

 

a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a döntésre jogosult szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható,

 

b) a döntéseknek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,

 

c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint

 

d) a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.

 

*II. Elnökség

*1) Az Egyesület elnöksége

·        Az elnökség az Egyesület képviseleti szerve, amely két közgyűlés között az Egyesület munkáját irányítja.

·        Az elnökség öt főből álló testület, beleértve az elnököt, a társelnököt (mint elnökhelyettest), és a művészeti vezetőt (mint elnökhelyettest), melynek tagjait a közgyűlés három éves időtartamra választja.

·        Az elnökség tagjai megbízatásuk lejárta után újraválaszthatók.

·        Elnökségi tagságra az Egyesület rendes tagjai sorából az Egyesület rendes tagjai jogosultak jelöltet állítani.

·        A jelöltekre leadott szavazatok kétharmados többségét elnyert személyek közül az öt legtöbb szavazatot megszerző válik elnökségi taggá.

 

*2) Az elnökség feladatai:

·        irányítja az Egyesület tevékenységét két közgyűlés között;

·        irányítja és felügyeli az Egyesület gazdálkodását;

·        vezeti a tagnyilvántartást;

·        bármely egyesületi alkalmazottat illetően gyakorolja a munkáltatói jogokat;

·        az Egyesület elnökségi üléseire az egyes napirendi pontok megvitatásához az Egyesület elnöksége tanácskozási joggal a tagok és az illetékes főhatóságok, továbbá más szervezetek képviselőit is meghívhatja;

·        az Egyesület elnöksége szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal ülést tart;

·        az Egyesület elnökségi üléseit az elnök, akadályoztatása esetén az egyik (bármelyik) elnökhelyettes hívja össze, ülései nyilvánosak;

·        az elnökség akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van;

·        az elnökség határozatait az alábbi kivételtől eltekintve egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

·        Az Egyesület működését, szolgáltatásai igénybevétele módját, a közgyűlés és az elnökség döntéseit az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra, és gondoskodik arról, hogy az ott feltüntetett heti két órás ügyfélszolgálat időtartama alatt bárki megtekinthesse az Egyesület működésével összefüggésben keletkezett iratokat.

·        az Elnökség az őt terhelő feladatokat az elnökségi tagok között felosztja, megjelölve a feladatköröket és hozzájuk rendelve a kompetens személyt. Minden olyan alkalommal, amikor esetleges változás történik az Elnökség tagjai között, a feladatmegosztást újra elvégzi, hogy az Egyesület működése zavartalan legyen.

 

*III. A felügyelő bizottság (FEB)

 

*1) Az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére tagjai közül háromtagú felügyelő bizottságot választ három évre.

A felügyelő bizottság tagjai közül elnököt választ.

 

*2) A bizottság tagjai újraválaszthatók.

 

*3) Tagjai feladatukat társadalmi munkában végzik, működési szabályzatukat maguk határozzák meg, és azt a közgyűlés hagyja jóvá.  

 

*4) A felügyelő bizottság rendkívüli közgyűlést hívhat össze.

 

*5) A felügyelő bizottság hatásköre: a felügyelő bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökségi tagoktól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság tagja az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az Alap­szabály így rendelkezik. A felügyelő bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni, és annak – vagy a közgyűlésnek – az összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az elnökség működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az elnökség vagy a közgyűlés döntését teszi szükségessé, továbbá, ha az elnökségi tagok felelősségét megalapozó tény merül fel.

Az elnökséget vagy a közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az elnökség, illetve a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha az elnökség vagy a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

*6) A FEB a tapasztalatairól, a megállapításairól és a javaslatairól a hatályos rendelkezések szerint éves jelentést készít.

 

*7) A felügyelő bizottság működésének főbb szabályai: a felügyelő bizottság három, három évre választott tagból áll (ha a választás időközben történik, akkor a megválasztott tag mandátuma a többi tagéhoz igazodik), egyik tagja az elnöke. Tagjai a feladataikat társadalmi munkában végzik. Évente egyszer ülést tart, amelyről jegyzőkönyvet készít. Döntéseit legalább kétharmados többséggel hozza. Mindazon ügyekben és módon eljár, amit számára a jogszabályok, az Alapszabály és a saját működési szabályzata meghatároz, illetve biztosít.

 

*6. § Az Egyesület képviselete

 

1) Az egyesületet a bíróságok és más hatóságok előtt, valamint harmadik személyekkel szemben:

·        az elnökség elnöke önállóan;

·        az egyik elnökhelyettes és egy elnökségi tag együttesen képviselik

·        banki tevékenységet – az elnök írásbeli meghatalmazásával –a társelnök (mint elnökhelyettes) is folytathat.

 

*2) A felügyelő bizottsági tagok és az elnökség tagjai feladataikat díjazás nélkül látják el.

 

*7. § Az Egyesület gazdálkodása

 

*1)Az Egyesület a jelen alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület nem elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására került megalapításra.

 

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület alapítója, tagja - a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl - a szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

 

*2)Az Egyesület a jelen létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathatja és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

 

*3)Az Egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.

 

Az Egyesület legfőbb szervének feladata a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

 

Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével. Ezen adománygyűjtés csak az Egyesület – elnök által aláírt – írásbeli meghatalmazása alapján történhet.

 

*4) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni. A jelentés elfogadása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A jelentés tartalmazza:

·        a számviteli beszámolót

·        a költségvetési támogatás felhasználását

·        a vagyon felhasználásával összefüggő kimutatást,

·        a cél szerinti juttatások kimutatását,

·        a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, valamint az egyéb támogatók nevének, székhelyének, lakcímének feltüntetése mellett a tőlük kapott támogatás mértékét név szerint, és összesítve is.

·        a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, ill. abból saját költségére másolatot készíthet.

 

*8. § Az Egyesület megszűnése

 

Az Egyesület megszűnik, ha

 a)az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,

c) a bíróság feloszlatja,

d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

és az egyesületet a nyilvántartásból törlik.

 

A b)-e) pontokban foglalt esetekben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg. A b) pontban foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)-d) pontban foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

A legfőbb szerv nem dönthet az egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

 

Az egyesület alapszabálya vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület - hitelezői igények kielégítése után - megmaradt vagyonát az Ectv.-ben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

*9. § Az Egyesület függetlensége

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(Közvetlen politikai tevékenység az Ectv. 2. § 22. pont alapján: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.)

 

*10. § Összeférhetetlenségi szabályok

 

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

 

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

 

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

 

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig 

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

 

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

 

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

 

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt

 

 *11. § Záró rendelkezések

 

*1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az Ectv. és mindenkor hatályos Ptk. az irányadó.

 

*2) Az Egyesület módosított Alapszabályát a VIVART Egyesület 2013. szeptember 20-án megtartott közgyűlése fogadta el.

 

*3) Az Egyesület fölött az Ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol, az adóellenőrzést az Adó hatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék látja el.

 

Kelt Budaörsön, 2013. szeptember 20.

 

 

 

az Egyesület elnökségének elnöke

Záradék:

Alulírott Barázné dr. Kiss Annamária ügyvéd (1118 Budapest, Sümegvár u. 6., nyilvántartási szám: BÜK 14402) igazolom, hogy az Egyesület jelen egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. A *-gal jelölt pontok a 2013. szeptember 20-i módosítások szövegét tartalmazzák, ezen belül a módosított szöveg dőlt betűvel van jelezve.

 

* * *
 
 
 
 

 

 

 

Utolsó frissítés: 2013. december 04. szerda 10:58:13

Ajánlott képernyőméret 1280x1024